Itt rejtették el a világvége titkait - A világ egyik legrejtélyesebb írása
Thot könyvében a világvége időpontja van leírva. Az ősi dokumentum rejtekhelyét évezredek óta keresik.
Létezik egy könyv, mely leírja az ég és a Föld legnagyobb titkait, egyúttal útmutatást ad az embereknek, miként fejlődhetnek tovább, emellett a jövőben bekövetkező katasztrófákat is leírja - közöttük a világvégét -, azzal együtt, hogy ezzel kapcsolatban mit kell tennie a bolygó lakosságának.
Létezik egy könyv, mely leírja az ég és a Föld legnagyobb titkait, egyúttal útmutatást ad az embereknek, miként fejlődhetnek tovább, emellett a jövőben bekövetkező katasztrófákat is leírja - közöttük a világvégét -, azzal együtt, hogy ezzel kapcsolatban mit kell tennie a bolygó lakosságának.
A napisten fia, minden titkok tudója
Mivel Thot istennek tulajdonították az írás feltalálását és az égi mozgások titkainak őrzését, az ókori egyiptomi hagyomány különböző jelzőkkel illette, melyek közül a legismertebb: Thot, Háromszor Nagy. Ebből ered ugyanennek az istennek a görög neve, Hermész Triszmegisztosz, vagyis Háromszor Hatalmas Hermész.
Ré fiát, akinek egyben tanácsadója is volt, a Hold, a tudás, az írás, a varázslás, az időszámítás, valamint a matematika és a geometria isteneként tisztelték az ókori Egyiptomban. Az egyiptomiak, akik íbiszfejjel ábrázolták - csőre növekvő holdhoz hasonlított - neki tulajdonították a 365 napból álló naptár feltalálását is. Az őt övező rejtély azonban főként azoknak a könyveknek köszönhető, melyeket megírt, majd elrejtett.
A szfinx alatt rejthették el?
De hol lehet a könyvek rejtekhelye? És miről íródtak? A Piramis-szövegek szerint Thot isten leírta az ég titkait néhány szent könyvben, majd elrejtette őket a Földön, hogy egykoron az elkövetkezendő nemzedékek közül az arra legérdemesebb találja meg azokat. Egyes elméletek szerint a Szfinx alatti titkos kamrába kerültek, azonban a legmodernebb technológiával és műszerekkel végzett kutatások a műemlék alatt és környékén még nem fedték fel föld alatti kripták jelenlétét.
Sokan azonban úgy tartják, bizonyos szervek próbálják mindezt eltitkolni, a különös szobor alatt pedig valóban olyan alagútrendszer rejtőzik, mely hatalmas civilizációknak, a bolygó múltjának, illetve a világvégének a titkait őrzi. A Floridai Állami Egyetem csapata 1996 áprilisában kutatásba kezdett a Szfinx körül, mikor is a szobor előtt termekre és alagutakra bukkantak, későbbi vizsgálatokat azonban már nem végezhettek.
Más elméletek szerint azonban mindig is a kutatók szeme előtt voltak, lévén, hogy e bölcs könyvek maguk a gízai piramisok és a Szfinx, melyeket, ha összességében vizsgálnának meg, akkor egy bizonyos, a napéjegyenlőségek precessziójának köszönhetően pontosan kiszámolható csillagászati helyzet földi másolatai lennének.
A napéjegyenlőségek precessziója a Föld tengelyének mozgása - hasonlóan a búgócsigához -, mely irányát folytonosan változtatja. A Föld tengelye majdnem 26 ezer évenként tesz önmaga körül egy kört, és tér vissza a kiindulási pontba, és ezen idő alatt az égbolton a csillagok helyzete is folyton változik.
Az ősök szándéka a téma kutatói szerint az lehetett, hogy átadják az utódoknak annak a módját, hogy miként lehet kiszámolni minden egyes precessziós ciklus végét, melyet általában bolygókatasztrófa kísér, vagyis egyfajta katasztrófanaptár létrehozása, melyből megjósolhatók a Földet fenyegető veszélyek.
Úgy tartják, ennek érdekében emeltek olyan nagyszabású épületeket, mint a piramisok vagy a szfinx, melyek a legszörnyűbb katasztrófáknak is ellenállnak, valamint olyan emlékeket, melyekben a matematikai arányok és a csillagászati elrendezés üzenetet tartalmazott, és amely ily módon fennmaradhatott az évezredek múlásával. Az ilyen, mindent túlélő épületek a könyvnek is méltó rejtekhelyéül szolgálhatnak. /femina
