Piri Reis titokzatos térképe

Egy dokumentum, ami bizonyítja az időutazást - A titokzatos Piri Reis-térkép

forrás: Új Világtudat | Az Élet Más Szemmel szerző: xo yo

Piri Reis térképén olyan földterületek is láthatók, melyek a térképész életében nem is léteztek.

Piri Reis térképe nem egy egyszerű atlasz, melyet az utazni vágyók lapoznak fel. A rajzokon ugyanis számos olyan terület is fel van tüntetve, melyet csak jóval a térkép megszületése után fedeztek fel.

Európa és a mediterrán térség a Piri Reis-térképen

Bizonyos helyeket pedig olyan állapotukban tüntet fel, melyek készítésének idejére rengeteget változtak. Ez pedig az összeesküvés-elméletek és a rejtélyek szerelmesei szerint azt jelentheti, hogy a híres tengerész képes volt az idősíkokon keresztül utazni.

A kalandor tengerész

Piri Reis - teljes nevén Hadzsi Muhiddin Piri Ibn Hadzsi Mehmed - oszmán-török tengernagy és térképész volt, aki Gallipoliban született, az Égei-tenger törökországi partvidékén. 1513-ban készítette első, az Újvilágot is ábrázoló világtérképét.

A 65x90 centiméter nagyságú, őz- és gazellabőrre festett, hajók, állatok kis grafikáival díszített térkép Közép- és Dél-Amerikát, az Ibériai-félszigetet és Afrika nyugati részét is feltünteti. A térképhez tartozó magyarázó szövegben említés esik arról, hogy Piri Reis Kolumbusz felfedezéseiről egy fogságba esett hajóstól szerzett információkat. A térkép csak 1929-ben, a szultáni palota és a Topkapi Szeráj restaurálása közben került elő.

Rejtélyes részletek

Piri Reis térképe egyedülálló dokumentum, mert olyan korszakban ábrázolja Nyugat-Afrika, Észak- és Dél-Amerika partvidékét, amikor ezek a földterületek még az európai ember előtt ismeretlenek voltak.

Sőt, hűen számol be a Falkland-szigetekről, melyeket csak 1592-ben fedeztek fel. 1953-ban emellett az Egyesült Államok tengerészeti munkatársainak is feltűnt valami oda nem illő, miközben a térképet vizsgálták.

Az ábrázolt területeknek különös arányaik voltak, az alsó részen pedig olyan partokat mutatott, melyeket semelyik ismert földrésszel nem sikerült azonosítani. Az amerikai tengerészet megállapításai szerint továbbá a térképet nagyon kifinomult leképezéses módszerrel rajzolták meg - ezt a módszert alkalmazzák a földfelszín sima lapon való ábrázolásakor -, mely magas szintű technológiai tudást és magasból való megfigyelést feltételez.

Ezenkívül az akkoriban térképeken még nem használt hosszúsági és szélességi köröket is valósághűen ábrázolta a dokumentum.

A térkép alsó részén ábrázolt partok megfelelnek az Antarktiszon lévő Maud királynő földjének. A probléma azonban az, hogy a területet jég nélkül mutatja, holott 1513-ban a Déli-sarkot több mint másfél kilométer vastag jégtakaró borította. A vizsgálati dokumentum ezzel a mondattal zárult: semmilyen ötletünk nincs arra vonatkozóan, hogy a térképen közölt adatok miképpen tükrözhetik az 1513-as földrajzi ismereteket.
Ellentmondó elméletek

A területen végzett vizsgálatok alapján felállított újabb elméletek szerint az utolsó időszak, melyben az Antarktiszról eltűnt a jégtakaró, mintegy hatezer évvel ezelőttre tehető. A valódi probléma tehát nem csupán az, hogy miként adhatott számot egy 1513-ban készült térkép egy, csak 1818-ban felfedezett földrészről, hanem sokkal inkább a tény, hogy hatezer évvel ezelőtti állapotában ábrázolta azt.

A sarkvidékek ábrázolása a térképen

A szakértők nagy része persze kételkedik: azt az álláspontot képviselik, hogy a térkép sok hibát tartalmaz, az Amazonas folyót például kétszer is ábrázolja, ám teljesen figyelmen kívül hagyja az Orinoco folyót, ezért korántsem megbízható. Feltételezhetően az ilyen típusú hibák abból a tényből adódnak, hogy a tengernagy Amazónia folyóját két különböző térképről másolta át. Emellett Marajo szigetét sem jelölte.

Sokak szerint ez azzal magyarázható, hogy Piri Reis vagy időutazó volt, vagy egy 13 ezer évvel ezelőtti térképet vett alapul, ekkor ugyanis még Marajo szigete a kontinens részét képezte, és az Orinoco folyó sem alakult ki. Egy ilyen dokumentum létezése azonban csak még több kérdést vet fel.
/femina

--

A cikket azért közlöm, mert szorosan kapcsolódik a régi letűnt - és hivatalosan és tudományosan letagadott - civilizáció létezésénének kérdéséhez, amelynek tárgyi bizonyítékokon alapuló kutatása pedig többek között G. Hancock nevéhez is kötődik.

--